LOSSONCZY TAMÁS
TISZTÍTÓ NAGY VIHAR, 1961
KT_042201
AKKOR MONDOM…
háromszögű pöttyös labdák
mindent elnyelő mélység
egy színes, szélesvásznú álomplakát
ne hazudj nekem!
Isten szeme mindent lát?
ha élni akarsz, kell egy kis tűz
ami régi, vesszen el!
a világ javításra szorul,
reá tiportak durván, gazul
mit akarsz titkolni?
félek, nagyon.
minden jobb lesz majd?
be kell törnöm új idők dalaival
állj! a jelzőlámpa piros
nem tudni, kit enged át
8-as erősségű földrengés rázott meg
téged nem?
unikornis sárga szarva válik ki a tűzből
vörös fonalat a gonosz erők ellen
egy szívdobbanás ritmusa látható
küzdök, senkiben sem bízom
úgysincs más dolgom épp
és nem tudom, hogy mindez hiábavaló
égve hagyták a csigák a villanyt
egy szőke lány hosszú haja lebben a szélben
mögöttem pihen két fehér kutyám
a fák gyökerei élni akarnak!
áramlik az erő, de hova?
mit visz el, mit hagy itt nekem?
nagyapám elvarázsolt, eltüntetett karórája,
Van Gogh virágai,
vagy egy tank lánctalpa?
azért még kísért a múlt
igen, te is idetartozol
szeretnél játszani?
megmondod a jelszavad?
mit szoktál álmodni?
üvegszilánkokra, hajtogatott elefántra lépek
megráz az áram, de túlélem!
az emberiség hatalmas, arctalan, kusza gombolyag
Pokol és Mennyország közt sodródik a lélek
New York fényei még látszanak
a Titanic már rég elsüllyedt, miért van most mégis itt?
Japán, mint szőrös százlábú cipeli az ipart
a Mount Everest csúcsában az irányítás
háttérben zajlik a DNS-szintézis
a bomba már majdnem robban
vonalzó, körző, szögmérő – rájuk mindig szükségünk van
hol a mérték?
hol van a kapcsolat?
az emberi kapcsolat
kovalens, vagy ionkötések szerinted?
mindenen átível a zűrzavar,
tisztít a nagy vihar.
…ennyi
mi a diagnózis?
