FERENCZY KÁROLY
MADÁRDAL, 1893

KT_043021

MADÁRDAL

Nem tudom mit szóljak hozzá. A buli zenéje még a csíkos zoknimban is dübörög. Az új, túl édeskés parfümöm sátrat vert az orromban, ezért sokat tüsszögök, mire a hasam mindig összerándul. Mindenki elfelejtette gondjait. Senki nem gondol a holnapi matek dogára vagy a kötelező olvasmányokra. Kivéve én. Én nem felejtettem el gondjaim. Pedig ez az én születésnapom.
A partit a legjobb barátnőmmel szerveztük meg. Meghívtuk a suli egyik legmenőbb bandáját, a Madarakat. Mindegyik együttes tagnak más fajta madár beceneve van, például Rigó, Sas vagy valami ilyesmi. Mindig is butaságnak találtam, de mégis csak a sulis társaim és egész jól zenélnek.

Egy lassúbb dalra váltanak. Minden dúr akkord átváltozik moll akkorddá. Ez a dal rólam szól. Senki nem tudja, csak én és a fiú akivel 8 hónapja együtt voltam és most az ő babáját várom. Ez a fiú most a sarokban ül és lassan kortyolgatja a sörét. Nem is tudom miért jött el.

A terem nagyon zsúfolttá válik, úgyhogy ki megyek levegőzni. A csillagok nem látszódnak a szmogtól, a benti zenét rendesen elnyomja az autósok kvartettje. Ez az utolsó szülinapom amikor egyedül vagyok, vagyis már most sem vagyok egyedül.

Elmegyek a buliról. Elkezdek sétálni a park felé, vajon majd ide fogok kijárni a gyermekemmel játszani? Persze csak ha megtartom. Inkább a banda dalain gondolkozom, ezért nem veszem észre a tócsát ami előttem terül és belelépek. Piros ruhám alja koszos lett, ez az egyik kedvenc ruhám főleg mert ebbe kényelmesen el fér a hasam, úgyhogy remélem kijön belőle a piszok. Jó lenne ha az életemet is kitudnám mosni egy mosógépben.

A parkban a fák hívnak magukhoz. Tiszta őrültnek nézhetek ki miközben megérintem a fákat, de nagyon jól esik úgyhogy nem érdekel. Nem is tudom milyen hosszú ideig csinálom ezt, de egyszer csak meg üt a hideg keze úgyhogy vissza megyek. Hoznom kellett volna a kabátomat, de az nagyon szorítja a hasam. A hajam kijött a kontyból, de nem ez sem érdekel igazán, úgyhogy kiengedve hagyom.

Amikor visszamegyek a buli még bőven tart, senkinek nem tűnt fel, hogy elmentem. A fiú eltűnt a sarokból. Ránézek az ajándék halomra. Két féle csoportosítottam. Első csoport: amit a baba miatt kaptam. Második csoport: aminek semmi köze a babához. Nagyon tisztelem az első csoport embereit, hisz ők már hoztak egy döntést miszerint megtartom a babát és tini anyuka leszek. Bárcsak én is tudnám melyik csoportba tartozom.

AZ ÖSSZES ÍRÁS A FESTMÉNYRŐL
AZ ÖSSZES ÍRÁS A FESTMÉNYRŐL